a cím ne zavarjon meg senkit, franciául vajmi keveset tudok, csak hirtelen ez ugrott be, és általában így adom a bejegyzéscímeket...
tehát a cím -ugyebár?- némi kétséget vethet fel, mitha kimondanál valamit, de nem akarnád, hogy valójában úgy is legyen, tehát megkérded a beszélgető társadat, hogy valóban helyes-é az észrevétel?
mindensetre ma is csocsóztunk és még mindig elkeserítő, hogy mennyi mindent van még tanulni...bár ahogy ezt mondani szokták, amikor már egyre többet tudsz, akkor döbbensz rá, hogy az valójában milyen kevés is..
ja és persze Korán..
nagyon jó, bár még az elején tartok, ennek ellenére a könyvnek, mint nyomtatott dokumentumnak a végén (mivel visszafelé kell olvasni), gondolom nem néznek hülyének, mikor visszafelé lapozok egy könyvet...
igazából megint valami sebtiben keresztrefeszítendően nagyformátumú dolgot akarnék írni, csak megint kevés vagyok hozzá...
egy aktuális érzelmiállapothoz illő költőt keresnék valójában, de fogalmam sincs ki lehetne az, és miért...
Több személyre is bosszantóan sokat gondolok, és igazából nem bosszant, de mégis... ez így frankón nem értelmes, de ez van.. én se vagyok az, hiszen akkor már biztos más lenne minden...
ezt most nem tudom miért mondtam, és mire, és mire céloztam vele, de csakúgy kikívánkozott...
olyan jó lenne találkozni Velük, akikre mostanában gondolok...
és megint az van, mint volt. menjél, már, kicsi vagy te...ez a két év??(ami nem is annyi, mivel dátumilag csak egy..nyolcnyolckettőhuszonkettő..) könnyen lehet, hogy előrébb tartok, de nem érdekes, elhiszem, hogy menni kell, biztos ez, meg az van...
Te meg sosem vagy fenn...pedig Téged vágynálak a leginkább, hogy őrizzem a szemed, és haljjam, hogyan lélegzel, és mutatod az élet apró jeleit, és tanítasz, mint közös élményeink során mindig, bár mostmár nem az a kisdiák vagyok, mint a kezdetekkor. sőt...
Téged meg nem tudom, hogyan közelítselek meg a történtek után, pedig olyan szívesen megtenném, csak nem akanék olyan lenni, mint voltam, viszont valamelyikünk biztos többet értene a dologba, mint ami valójában.
Rád nem gondolok túl sokat, bár megnézem alkalomadtán az adatlapocskádat, hiszen barátok vagyunk, vagy mi...
Veled nem tudom mi legyen.. nem akarnálak kihasználni, de az ember mégiscsak ember...
Tőled rettegek, de úgysem lesz baj, hiszen látatlanban úgy érzem és tapasztalom, hogya végsőkig megértjük egymást...
nők...(kösz, majd értesítünk..)
láttam az Elveszett jelentés c. filmet, és rájöttem, hogy kicsit olyan akarok lenni, mint Bill Murray a szerepe szerint abban. Meg persze megtartanám az eddigi -méltán lenyűgöző...- jellemvonásaimat. Kicsit bunkó, kicsit intellektuel (de a mienk...-mondaná Pelikán..)
sajnos az elme kinyílása szerintem erősen azzal jár, hogy az ember ezzel egyenesen arányosan kezd el mindent akarni, amit csak lehet...

"no colours anymore, I want them to turn black.."
talán ez az a sor, ami kicsit idevág, bár ennyire sötéten nem látom a világot, és csak Utána voltam így, pedig az is csak egy szösszenet volt, egy laza este jó társaságban, meg rá 8 napra borzalmas néhány óra vívódás a teljes, feltétel nélküli kapituláció előtt...
és a 8 a számom.
olyan szép kerek. sok mindenre emlékeztet..
és Picasso összeköt, ezt talán nem tudod, de majd fogod, ezt is kigondoltam...
ez is milyen nyomorék..tökéletest adni, mikor mindketten vágjátok, hogy a másik is csak ugyanolyan, mint te...
és tulajdonképpen, mint ahogy ezt velem erős asszociativitásban Zsuzska kifejtette, a randi is csak egy olyan előadás, amikor mindkettem mérhetetlenül produkáljáok magatokat a másiknak, hogy minél előbb a lényegre lehessen térni a későbbiekben...
na akkor most gondolkodjunk el a Sékszpír sorokon, miszerint "színház az egész világ, és színész benne minden nő, és férfi.."
heh...
tudott valamit a vén pudingfejű buznyák...

jaésöhm, már régóta fúrja az oldalamat az, hogy helyesbítsek egy dologban, ami a szilveszter előtti "nagy" irományocskában szerepel... nem Elvis, hanem Roy Orbison, de végülis mind1, bár most biztos több millió ember kövezne meg még második szándékból is eme bagatelizálás miatt.. nekik meg üzenem, hogy vaníliás fagyi...
mindenki gondoljon, amit óhajt, én csak leírtam..

meg mostanában sokat dumálunk az aktuálügyekről, bár ez általában a hétköznapi emberek legkiválóbb szórakozása a különféle értelmi szintektől függő megfogalmazásban, és befogadásban...
(ide eredetileg írtam mindenféle magyarázkodó hülyeséget a mások által való megítélődésem helytelen mértékű pozitívságáról, de utálom az ilyesmit, úgyhogy a cenzúra áldozatául esett kis barátunk..)
és megint képeket akarok ide. most.
szegény Zsuzsi (a táborozáskor..., hogy a magyar költészet Jumurdzsákja által barbárnak ítélt fiatal sráktól is legyen már valami a blogon..)
szerintem mindenki sejti kikre gondoltam.
Anya holnap hazajöhet a kórházból.
jé, már 0:42 van...
éljen az alvásss....megint jól bejött..mint az élet..(most ide idézhetnék Szókratészt, de lenne értelme, hogy a béka segge alá süllyesszem a hangulatot így szombat éjjel?..)
(najó, a művelődni vágyók kedvéért modanám: "A meg nem születés talán a legnagyobb áldás az életben." Persze így leírva rájövök, hogy nincs így, persze idézetnek ettől függetlenül kitűnő..)

de bezzeg annak a blogját meg nem tudom elérni, akit választottál...
pedig szerfelett érdekelne, hogy mit is tudhat, mondhat, érzehet ő, hátha tanulhatok tőle egy keveset, vagy ha más nem, még többet Rólad...
Rád pedig elfecsérelném az összes időmet...
ezek súlyos szavak ilyen korban, és a legtöbb esetben nem is komolyanvehetők, methogy ez úgyis csak olyan dolog, amit kinő a gyerek, mint a bárányhimlő, vagy a pelenka...
csakhogy közel másfél év távlatából se lefutott a dolog, és még mindig bizakodom, de, hogy miben, azt kár olyannak kérdezni, akim érdemleges választ is vár...
az egész olyan hangulatú kicsit, mint a me & bobby mcgee c. szám. (Janis..őt is miattad ismertem meg...beszarás..)

"Freedom's just another word for nothin left to lose"

igazából ciki ilyeneket idézni, de tök igazak..
mennyit hárompontozom, te Jóisten... tiszta szürrealizmus...
szürrealizmus...

"Yo no uso drogas....Yo soy una droga!"
biztos senki nem találta ki, hogy a mondás tuljadonosa egy harcsabajszos bohókás őrült, aki mellesleg abban az évben halt meg, amikor születtem.(meg amikor Lackó és Szücsi is született. Tomi, Te megszívtad..:D)

asszem vége

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.